Kié a fityma?

 

Orvosok és vallási vezetők is attól tartanak, hogy titokban, az orvosok kihagyásával fogják körülmetéltetni gyermekeiket a zsidó és muszlim vallású családok azután, hogy egy német bíróság jogellenesnek minősítette azt az önrendelkezési jogra hivatkozva. Egy moszkvai rabbi szerint ez a legsúlyosabb támadás a zsidók ellen a holokauszt óta, a német kormányszóvivő szerint keresik a megoldást.

"Ha a vallási indíttatású körülmetélés Magyarországon is tilalom alá esne, akkor a zsidó hagyományok követése még inkább zárt körülmények között, titokban folytatódna, a családok diszkrét körülmények között követnék az előírásokat, úgy, ahogy azt a kommunizmus alatt is tették" - mondta az [origo]-nak Verő Tamás rabbi. Jelenleg a körülmetélés Magyarországon nem tilos, akkor sem, ha azt zsinagógában, vagy otthonukban csinálják.
Néhány nappal ezelőtt ugyanis egy németországi tartományi bíróság jogellenesnek minősítette a gyermekkorúakon vallási indíttatásból végzett körülmetélést azzal az indoklással, hogy ez a zsidó és muszlim szokás sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. A kölni bíróság szerint a körülmetéléssel várni kell addig, amíg az érintett nagykorú lesz, és önállóan dönt vallási hovatartozásáról.
A döntés nagy felzúdulást váltott ki a németországi zsidó és muszlim közösségek körében, amelyek a vallásszabadság megsértésének tekintik az ítéletet. Tiltakozott a németországi katolikus és a protestáns egyház, valamint a Zöldek pártja is. Az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke, Pinchas Goldschmidt szerint az ítélet egyenesen a legsúlyosabb támadás a zsidók ellen a holokauszt óta.
Szakértők szerint a kölni döntés nem kötelező érvényű más bíróságok számára, de ezentúl már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének tilalmáról.
A német kormány szóvivője, Steffen Seibert, pénteken jelentette be, hogy a kabinet gyorsan tiszta jogi helyzetet akar teremteni a kérdésben. A Spiegel szerint Seibert azt mondta, továbbra is lehetővé kell tenni, hogy büntetés nélkül lehessen felelősségteljesen végrehajtani körülmetélést (feltehetőleg itt arra gondol, hogy orvos, illetve kiképzett vallási személy által). Pillanatnyilag folyik az egyeztetés az érintett minisztériumok között. Még nem dőlt el, hogy külön törvényben fogják-e tisztázni a témát, amint azt a két ellenzéki párt (szociáldemokraták és zöldek) követelte.
A kölni bíróság egy muszlim orvos ügyében ítélkezett. Az illető egy négyéves fiún végzett rituális körülmetélést. A beavatkozás komplikációkkal járt, a gyerek kórházba került, az illetékes ügyészség pedig értesült az esetről, és perbe fogta az orvost testi sértés miatt. A vádlottat első fokon felmentették, arra hivatkozva, hogy a szülők beleegyezésével hajtotta végre a beavatkozást. A kölni tartományi bíróság másodfokú ítéletében helyben hagyta az ítéletet, de az indokláson változtatott: az orvost azért mentették fel, mert nem tudott arról, hogy cselekedete jogellenes.
Németországban nem példa nélküli, hogy bizonyos orvosi beavatkozások jogilag nem megengedettek, de nem büntetik őket. Mint az abortusz a fogantatástól számított első három hónapban, ha a nő az orvosi beavatkozás előtt elment egy erre jogosult tanácsadó helyre.
A muszlimok járnak rosszabbul
A vallási indíttatású körülmetélés tilalma sokkolta a zsidó és a muszlim közösségeket, és egy táborba terelte haragjukat. Ráadásul mögéjük állt a német orvosi kamara is. Elnökük, Frank Montgomery azt mondta a brit BBC-nek, hogy a döntéssel jogi ingoványban hagyták az orvosokat. Meggyőződése, hogy a körülmetélést a legjobb feltételek mellett csak a kórházakban lehet elvégezni. "Ha azonban ez illegálissá válik, azt kell tanácsolnunk az orvosainknak, hogy ne végezzék el ezeket az operációkat, mert a bíróságon köthetnek ki" - fogalmazott.
A berlini Zsidókórház 250 éve végzi ezt a beavatkozást. Kristof Graf orvos igazgató szerint már öt körülmetélés maradt el, ami az érintett családokat nagyon megviselte. A BBC szerint a kórház neve ellenére muszlimok is vitték oda gyermekeiket körülmetélésre, nem utolsósorban azért, mert sokkal több muszlim él Németországban, mint zsidó vallású.
A zsidó közösségnek sürgetőbb a kérdés időbeli rendezése, ugyanis vallási előírásaik szerint a körülmetélést a születés utáni 8. napon kell elvégezni. Jelentőségét mutatja, hogy még abban az esetben is el kell végezni a körülmetélést, ha az a nap a zsidók szent napjára, szombatra esik - hívta fel a figyelmet Verő Tamás rabbi.
Ugyanakkor a zsidó csecsemők körülmetélése leginkább kórházon kívül zajlik. Magyarországon például két úgynevezett mohél van, akik a közösségen belül elfogadottak, a beavatkozáshoz szükséges szakmai végzettséggel rendelkeznek, a rituálét pedig odahaza vagy a zsinagógákban tartják meg. Avichai Apel, a németországi ortodox zsidó rabbik konferenciájának vezetője már ki is jelentette, hogy a mohélok tovább folytatják munkájukat a zsinagógákban.
A muszlim csoportok egyelőre óvatosan reagáltak a bírósági döntésre. Mohammed Asif Sadiq, a berlini Katijah mecset egyik vezetője kijelentette, hogy nem akar részt venni a nyilvános vitában. Úgy véli, hogy hosszú távon meg kell vitatni a kérdést a politikusokkal és a bírósággal, akár megkérdezni a szövetségi bíróságot is a kérdésben, hogy olyan törvény szülessen, mely alkalmazható mindenki számára. Ugyanakkor úgy látja, hogy a körülmetélés hagyománya ezzel nem tűnne el, csak kevésbé higiénikus körülmények között folytatnák tovább."Nem szeretném, ha azok a kisgyerekek, akik Németországban születtek, egy harmadik világbeli országba menjenek, ahol orvosi végzettség nélkül körülmetélik őket".
Az USA-ban hagyomány
"Orvosi szempontból számtalan előnye van a körülmetélésnek" - mondta az [origo]-nak Kardos Róbert urológus főorvos. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a csecsemőkorban végzett körülmetélésnek. Barack Obama egészségügyi reformja kapcsán is készítettek egy vizsgálatot, melyből az derült ki, hogy ez csökkentheti a nemi betegségek, fertőzések számát, illetve hogy a körülmetéltek között kevesebb az AIDS-es. Kiderült az is, hogy kötelezővé tétele nagymértékben csökkenthetné az egészségügyi költségvetést, a parlament elé azonban mégsem került a javaslat.
"Ez annyira megszokott, hogy ha a gyerekek az iskolában zuhanyzás közben meglátnák, hogy nincs körülmetélve, talán ki is cikiznék" - mondta az [origo]-nak egy több mint tíz éve az Egyesült Államokban élő magyar nő arról, hogy miért végezték el fiánál ezt a beavatkozást a születésekor. Az amúgy katolikus családból származó nő elmondása szerint a beavatkozás szükségességéről az egészségügyi indokok győzték meg.
Kardos Róbert urológus főorvos elmondása szerint Magyarországon nem terjedt el a csecsemőkorban végzett körülmetélés, és Ács Nándor, a SOTE II. igazgatóhelyettese sem emlékszik olyan esetre, hogy valaki a szülésnél ilyen igényét közölte volna. Kardos szerint Magyarországon akkor szokták a gyerekeket körülmetélni, ha 2-3 éves korukban kiderül, hogy fitymaszűkületük van. Egészségügyi indok alapján egyes csecsemőosztályokon gyermekurológus is elvégezheti, azt a beavatkozást a társadalombiztosítás is támogatja - tette hozzá.
"Az ilyen típusú műtéteken ugyanakkor a kórházi szabályok szerint nem vehet részt rabbi. Ha a beavatkozást zsidó orvos végzi, akkor pótlólag imákat kell elmondani, ha pedig a beavatkozást nem zsidó felekezetű orvos végzi, akkor az nem felel meg a vallási előírásoknak" - magyarázta Verő Tamás rabbi.
A németek több mint fele egyetért a bírósági döntéssel
A Focus magazin felmérése szerint a német megkérdezettek 56 százaléka egyetért az ítélettel, 35 százaléka ellenzi azt, míg 10 százaléknak nincs véleménye. Ugyankor Jonah Sievers alsó-szászországi rabbi azt mondta a BBC-nek, hogy a döntést hallva azt hitte, hogy az "lehetetlen". Mint mondta, az a vallásuk kulcsmomentuma, amely több egy rituálénál. "Nem ez az első, és vélhetően nem is az utolsó alkalom, hogy be akarják tiltani" - fogalmazott. "Ha ez az ítélet érvényben marad, akkor Németországban a zsidók számára nem látok jövőt" - közölte csütörtökön Berlinben Pinchas Goldschmidt.
A bírósági ítélettel egyetértők érve szerint a döntésnek semmi köze a valláshoz, az csupán a törvény értelmezése.  Holm Putzke jogászprofesszor azt mondta, hogy "miután a reflexből jövő felháborodás alábbhagyott", csak remélni tudja, hogy vita indul a vallási indokokkal elkövetett, gyermekekkel szembeni erőszak témájában.
Természetesen az újságokat sem hagyta hidegen a téma. Matthias Ruch, a Financial Times Deutschlandban arról írt, hogy a döntés helyes, a muszlim és a zsidó fiatalok dönthetnek majd, de csak 14 évesen. A Die Welt szerint a muszlim fiúk körülmetélése éppen olyan szörnyű, mint a kislányok megcsonkítása, és az elnyomás ezen eszközét meg kell tiltani.
A bíróság szerint a szülőknek nem volt joga erről dönteni a 4 éves kisfiuk esetében. Frank Montgomery, a német orvosi kamara elnöke szerint ilyen alapon akkor a szülőknek arra van-e joga, hogy fülbevalót lövessenek kislányuk fülcimpájába? Szerinte a kérdésben az alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia, ez azonban még évekbe telhet. Ráadásul mivel konkrét ügyben az orvost tisztázták, ez azt is jelenti, hogy nem lesz fellebbezés. Vagyis az ítélet helyességének vizsgálatára jó ideig nem lesz indok.
Forrás: origo.hu
 

Ha szeretne hozzászólást írni, kérem jelentkezzen be a Főoldalon a Belépés nevű modulban!