A magyar neoavantgárd képzőművészet kiemelkedő személyisége 72 éves volt. Legismertebb köztéri alkotása a Széchenyi rakparton álló A cipők című emlékhely, amit a Dunába lőtt zsidók emlékére emeltek 2005-ben.

A Kossuth-díjas szobrász, performanceművész és látványtervező halálhíréről a litera.hu értesült. Pauer Gyulát hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Az 1941. február 28-án született Pauer Gyula a budapesti Díszítőszobrászati Szakközépiskolában érettségizett az 1950-es évek második felében. Mestere De Battista Alajos volt. Az 1960-as évek elején a Képzőművészeti Alap kivitelező stúdiójában, majd 1966-tól a Magyar Filmgyárban sikerült munkát kapnia.

Az 1970-es évektől számos vidéki és budapesti színháznál vállalt díszlettervezői feladatokat. Díszleteivel több alkalommal is elnyerte a kritikusok díját - olvasható a wikipedia.hu-n. Rengeteg tapasztalatot szerzett már a gipsz formázásban, a filmes és színházi illúzióteremtésben, amikor 1985-től bevállalta a szellemi szabadfoglalkozású státust, s csak a képzőművészeti alkotó tevékenységnek élt.

1990-ben bekerült a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékére, majd 1994-től a Film- és Színházművészeti Főiskolán tanított. 1996-ban beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába.

A 20. század második felének jeles magyar neoavantgárd nemzedékéhez tartozik, akikre hatott a konceptuális művészet, a minimal art és a pop-art. 1966 óta vett részt kiállításokon, magyar és  külföldi kortárs művészekkel is megmérette alkotásait itthoni és külföldi galériákban (például Musée d'Art Moderne, Párizs; The Art Gallery of New South Wales, Sydney; Olimpiai Park, Szöul; Ausztria, USA több múzeuma).

Műveit jeles hazai és külföldi múzeumok őrzik, köztük a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a győri Xántus János Múzeum, a bécsi MMK/Stiftung Ludwig és a lengyel Szczecin.

Szobra áll többek között a szöuli olimpiai parkban, Ausztriában, Pakson, legismertebb műve A cipők című emlékhely a Széchenyi rakparton. Pauer számos magyar filmben is közreműködött, így Jeles András Álombrigádjának vagy Bereményi Géza Tanítványok című filmjének ikernek s ő volt a díszlet- és jelmeztervezője.

Forrás: http://index.hu/kultur/2012/10/08/elhunyt_pauer_gyula/

A cikket ajánlotta: Szegő András

Pauer Gyula a magyar neoavantgárd fontos alakja volt, 71 éves korában halt meg, értesült róla a Litera.hu.

A budapesti Díszítőszobrászati Szakközépiskolában érettségizett az 1950-es évek második felében. Mestere De Battista Alajos volt. Az 1960-as évek elején a Képzőművészeti Alap kivitelező stúdiójában, majd 1966-tól a Magyar Filmgyárban kapott munkát. Az 1970-es évektől számos vidéki és budapesti színháznál vállalt díszlettervezői feladatokat. Díszleteivel több alkalommal is elnyerte a kritikusok díját. Rengeteg tapasztalatot szerzett már a gipszformázásban, a filmes és színházi illúzióteremtésben, amikor 1985-től szellemi szabadfoglalkozású lett, onnantól fogva csak képzőművészeti alkotó tevékenységnek élt. 1990-ben bekerült a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékére, majd 1994-től a Film- és Színházművészeti Főiskolán tanított. 1996-ban beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába.

1966 óta kiállító művész. Kirakatok, színházi előadások, filmek látványtervezője, köztéri műveket is készített, társalkotója a Széchenyi-rakparton látható A cípők nevű emlékhelynek. Számos külföldi galériában (Musée d'Art Moderne, Párizs; The Art Gallery of New South Wales, Sydney; Olimpiai Park, Szöul; Ausztria, USA több múzeuma) láthatóak voltak művei, 2005-ben retrospektív kiállítása volt a Műcsarnokban.

A Magyar szobrász társaság alapítója és elnöke volt, illetve tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Műveit és munkásságát Munkácsy Mihály-díjjal (1993), Koszorús Szobrász-díjjal (1999) és Kossuth-díjjal jutalmazták (2005).

Forrás: http://kunszt.postr.hu/maghalt-pauer-gyula

A cikket ajánlotta: Koródi Péter