PROGRAM LEIRÁS

A program címe: Elfeledett szomszédaink Szentendrén

Program célja: Megteremteni a feltételeket, hogy állandó kiállítás keretében bemutathassuk  a Szentendrén élt zsidók sorsát, ide kerülésüktől a helyi társadalomban elfoglalt szerepükön keresztül elhurcolásukig és túlnyomó többségük elpusztításáig, segítve ezzel a társadalmi emlékezést, a szembenézést a történelemmel. Lehetőséget adni a holocaust helyi következményének új képzőművészeti megfogalmazására.

A pályázat tárgya: 

Egy meglévőszentendrei családi Emlék és Imaház városi szintű emlék és kiállítóhellyé bővítése - ehhez kapcsolódó építészeti kialakítással, kiadvánnyal, képzőművészeti pályázattal, megnyitó rendezvénnyel - ahol a város helytörténetével, az itt letelepedett zsidókkal kapcsolatos, kutatásaink anyagait és eredményeit, szeretnénk bemutatni Szentendre lakosságának és az idelátogatóknak.Helyi művészek számára kiírt pályázat útján szeretnénk bemutatni, a helyi zsidóság a város közösségében elfoglalt helyét, szomorú sorsuk következtében a helyi közösséget ért veszteségeket.

A program megvalósítás indoka:

Szentendrénaz1944. június 9-i elhurcolásuk idején mintegy 200 zsidó élt. Rendelkeztek saját iskolával, imahellyel, temetővel, kétkezi és nagyobb vállalkozásokkal, műhelyekkel, üzlethelyiségekkel, családi házakkal. Ezekből - a temető egy részén kívül - semmi sem maradt, vagy mások birtokába került. Egy túlélő házának udvarán 1996-tól működik a Szántó Emlék és Imaház, amelyben a Szántó család néhány megmaradt emléktárgya, fényképek vannak a zsinagógagént utóbb felavatott kis helyiségben kiállítva. Az udvarának egyik falánál pedig az elpusztítottak nevét soroló márványtábla áll. A távolabbi temető megmaradt része gondozva van. Emléktábla jelzi a volt zsidó iskola falán a hely korábbi funkcióját. Ennyi hirdeti ma, hogy valaha itt egy zsidó közösség élt. Ezen kívül más, az itt élt zsidók életét bemutató anyag nincs felkutatva és megjelenítve sem kiállító helyen, sem a világhálón vagy más kiadványban.

Azt szeretnénk, és egyben kötelességünknek érezzük, hogy a remélt pályázati segítséggel a fent röviden összefoglalt lehetőségekhez képest sokkal többet tudjunk városunk egykori zsidó származású lakosságáról és ezt a tudást megoszthassuk a nyilvánossággal, emellett méltó módon megemlékezhessünk a Holokausztban elpusztult mártírokról.

A program megvalósítása:

I.   Állandó kiállítóhely bővítés a Szántó Emlék és Imaház udvarán.     

1.  A tervezett kiállítás ( és emlékmű) elhelyezése, működtetése:  

A tervezett kiállítási (építmény) és emlékmű a szentendrei Szántó Emlék és Imaház udvarán épül. A Szántó Emlék és Imaházat magánember létesítette és tartja fent, önzetlenül, egyrészt kegyeleti okból, másrészt történeti ismeretterjesztési célból a tulajdonában álló ingatlanon. Az emléktáblák elhelyezését is szolgáló udvar, és az innen nyíló imaház a napi nyitvatartási időben folyamatosan, helyszínen lévő személyzet segítségével felkereshető, bárki számára ingyenesen látogatható. A most tervezett program céljaival és tartalmával a tulajdonos egyetért, tekintettel arra, hogy a jelenlegi funkció a tervezett tartalommal és szellemiséggel szerves egységbe kerül. A létesítés és a kiállítás tartalommal megtöltése, fejlesztése és műszaki fenntartása a pályázatot benyújtó M-IZ BT feladata.

2.  A kiállítás tematikai felépítése        (jele: T)

A szentendrei zsidóság történetét bemutató állandó kiállítás 4 tematikai egységből épül fel. Ezek közül az első három virtuális kiállításként képernyőkön, míg a negyedik egység a hagyományos kiállításokra jellemző eszköztárral, egy-egy valódi tárgyon keresztül jelenik meg. Az állandó kiállítás tematikus egységei:

1.Az áldozatok. Terveink szerint a Szentendréről elhurcolt 160 áldozat névsora (pld. a foglalkozásuk illetve az életkoruk feltüntetésével) úszik alulról felfelé folyamatosan a képernyőn, a soron következő egy-egy név kiemelkedésével.

2. Szomszédaink voltak.A kiállítás második egysége közérthető vizuális módon eleveníti fel a szentendrei társadalomból eltűnt zsidó családok történetét. Előzetes kutatásainkra támaszkodva archív fényképfelvételek és mai utcaképek egymásra vetítésével készült rövidfilm magyar és angol nyelvű magyarázó feliratokkal. Az itt lakók számára jól ismert mai szentendrei utcaképekből, lakóházakból kiindulva, azokba betekintve mutatjuk be a helyszínekhez beazonosítottan köthető archív fényképfelvételeket: üvegnegatívon vagy pozitív képként megmaradt város- illetve utcaképeket, családi fényképfelvételeket, életképeket, kabinetfotókat és a zsidó elemi iskolai osztályok csoportképeit.

3.Zsidók Szentendrén. A harmadik egység dolgozhatja fel a szentendrei zsidó lakosság magán- és közösségi, társadalmi életéről fennmaradt forrásanyagot. Születési anyakönyvi kivonatok, választókerületi névjegyzékek és egyéb levéltári források adatai illetve a múzeumi és levéltári gyűjteményekben fennmaradt számtalan típusú dokumentum (magániratok, levelek, adósságcédulák, beteglapok, számlák) kerül bemutatásra digitális feldolgozásban, kiegészítve a túlélők visszaemlékezéseiből kiragadott egy-egy gondolattal, rövid részlettel, amelyet a magyarázó szövegekkel együtt angol nyelven is megjelenítünk.

A 4. egységben, a tárlókban elhelyezve egy-egy jellegzetes tárgy (tóratakaró, menóra, imakönyv) műtárgy másolatát állítjuk ki utalva a valaha Szentendrén élt zsidó lakosság hétköznapi és vallási életére, illetve a munkaszolgálatra és az elhurcolásra  az egyik szimbolikus forrástípus, a levelezőlapok másolatának halomba rakásával emlékeztetünk.

A kiállítás anyagának összeállításához a magyar Országos Levéltár, a Holokauszt Dokumentációs Központ, a szentendrei Ferenczy Múzeum Történeti dokumentációs gyűjteménye, Adattára és Fotótára, a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótára, a jeruzsálemi Yad Vashem Múzeum Dokumentum- és Archív fotótára gyűjteményeiben végzünk tudományos kutatást. Az adatok összegyűjtését részben a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Kulturális Egyesület, Szentendre-Dunakanyar tagjai végzik el önkéntes munkaként, részben az anyagot tudományosan és a kiállításra feldolgozó  történész szakember végzi.

3.  A program építészeti koncepciója, művészeti és műszaki megvalósítása    (jele: É)

1. Jelenlegi állapot: A Szántó Emlék és Imaház még a szentendrei léptékben is apró, de szép arányú, utcai homlokzatán ablaktalan épület. A szűk utcában a közeli Főtér felől érkezőt a tömör utcai kerítése és a zárt udvarára néző belső homlokzata feletti oromfal látványa fogadja, míg a - jelenlegi állapotában az épület korábbi funkcióját tükröző nyílásokkal, bejárati ajtóval és nagyméretű ablakokkal ellátott - belső homlokzat csak az udvaron tárul fel.

2. A tervezett állapotbanaz utcai kapun át az udvarra belépve a szemben lévő magas, tömör kerítés előtt álló, hasonlóan magas három, súlyos, függőleges téglatest tömegű fal-tömböt látunk. Az egymás mellé kis távolságban sorolt tömbök az udvar felől feltáruló, éles vonalú, világos, csaknem fehér, 120 cm széles és 220 cm magas, csiszolt műkő keretek. A keretnyílásokba UV védelemmel ellátott, edzett homloküvegezésű, rozsdamentes anyagú, belülről kivilágított kiállítási vitrineket építünk, összesen 4 db-ot. További 3 db rozsdamenetes acél dobozba kerülnek a virtuális kiállítást biztosító tablet gépek, szintén edzett üveggel védve. A vitrinek homloka nyitható, a táblagépek a műkő keretek oldalsó felületén kialakított nyílások felől hozzáférhetők. Minden nyílás mechanikailag és elektronikus riasztóval védett. A vitrinek különböző méretűek, és magassági elhelyezésűek, fekvő, álló és négyzetes alakban. A táblagépek szemmagasságba kerülnek. A dobozok nem foglalják el a keretek teljes felületét. A fennmaradó terekbe a keret-nyílások homloksíkján elhelyezett bő kiosztású horganyzott acélhálók mögé görgeteg, szivárványos homokkő feltöltés kerül. A keretek közötti nyílásokba kegyeleti–kavics tároló- és elhelyező felületeket alakítunk ki. Tervezzük az imaház homlokzatának illeszkedő feljavítását megfelelő, az eddigieknél kisebb méretű nyílászárók beépítésével és az udvari homlokzat kőanyagú burkolásával. Szándékaink szerint a tervezett kiállító-emlékmű és az egész együttes építészetileg és művészetileg, illetve a választott anyagi és technikai eszközök alkalmazásával is méltó módon emlékezik meg a Holokauszt szentendrei áldozatairól és a városban élt zsidó származású emberekről. A kiállító-emlékező tömbök távolabbról szemlélve formájukkal, anyaghasználatukkal a mozdíthatatlanságot, az „örök időket” jelképezik, a kitöltő nagy, gömbölyű kövek a zsidóság ismert kegyeleti jelképei az ősi sivatagi időknek, az elpusztult, elpusztított lelkekre emlékezésnek és emlékeztetésnek, a rács pedig  az elzártságot jeleníti meg. Ugyanakkor közelebb lépve a súlyosság részben oldódik, az ajtóként feltáruló tömbök a kiállító felületek és eszközök keretezésévé formálódik. A tervezett kialakítás  terveit elkészítettük, és háttér anyagként részletes költségvetéssel és feladatjegyzékkel rendelkezünk.    

Az építészeti terveket készítette:       Száva Pál okleveles építészmérnök MÉK: É-13-0143

II.  Kiállítási megnyitó kiadványt (leporello, DVD) hozunk létre            (jele: K)

A kiadványok célja a kiállítás népszerűsítése a városban és emlékeztető funkció betöltése az idelátogatok számára.

III.  Pályázat lebonyolítása  szentendrei  művészek számára     (jele: P)

A pályázat témája a Szentendrén élt zsidók emlékének művészi megfogalmazása. A pályamű megvalósítási költségének felső határt szabunk. A beérkezett pálya mű tervekből kiállítást rendezünk. A nyertes művet megvalósítjuk, és az kiállításra kerül az új kiállító tér részeként.

Szentendre, 2013. november 14.                                 

Vajda János                                                                                                        

elnök