Interjú Olti Ferenccel egy rendkívüli összefogásról

 

Olti Ferenc balatonfüredi holokauszt-túlélők gyermeke. A BZSH volt elöljárója, a MAZSIHISZ volt alelnöke, több zsidó szervezet elnökségének tagja. Önmagát zsidó közéleti aktivistának nevezi. 1973-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett rendszermérnökként. Egészségügyi, majd pénzügyi területeken dolgozott informatikai projektek megtervezésében és kivitelezésében. Tanított az ELTE-n, a BME-n, egészségügyi főiskolákon, valamint a Veszprémi Egyetemen. Ez utóbbi rektor helyettese is volt. Jelenleg egy banki szoftverekkel foglalkozó nemzetközi cég magyarországi képviselője. Vele készült az alábbi interjú.


 

Hogyan került kapcsolatba az oktatásüggyel?

 

A háború után születtem, az én korosztályomban viszonylag kevesen voltak, azok akik definit zsidó nevelést kaptak. Ha antiszemitizmusról van szó, azzal nyilvánvalóan egy zsidó ember szembe találja magát. Mindig az vezérelt, hogy segítsek a zsidó életet minél vonzóbbá, sokszínűbbé tenni. Ez persze politikai aktivitást is igényel. El kell érni embereket, meg kell találni embereket, meg kell nyerni valamilyen ügynek. Ebből a szempontból számomra nagyon fontos tevékenység volt - és ma is nagyon fontosnak tartom - az oktatásügyet. Egyrészt a zsidó oktatásügyet, mert a zsidóknak ez az egyik lehetőségük, hogy megismerkedjenek a saját gyökereikkel. Ma pedig nagyrészt azzal foglalkozom, hogyan lehet a társadalom nem zsidó részét pozitív irányba befolyásolni a zsidósággal kapcsolatban. És arra jutottam, hogy az oktatásügyben lehet a leghatékonyabban oldani a negatív sztereotípiákat.

 

Miért van szükség erre az aktivitásra?

 

A jelenlegi oktatási rendszerben, ha megnézzük a tanmenetet, egy tanuló annyit hall a zsidóságról  - ide értve az általános- és a középiskolát -, hogy volt valamikor nagyon régen egy Mózes nevű ember, aki lehozta a Sinaj-hegyről az Ótestamentumot (ami már eleve nem egy zsidó kifejezés). Aztán hallott a zsidókról  a történelemoktatásban - ha olyan iskolában járt, ahol ezt nem mulasztották el tanítani -, hogy volt holokauszt. És ennyi. Ugyanakkor a médiában, a politikai életben, a közéletben, sok helyen otthon a családban hall a zsidókról egy sor negatív sztereotípiát, és ez fogékonnyá teszi az antiszemitizmusra.

 

Mit kellene beilleszteni a NAT-ba, hogy ellensúlyozza, kiküszöbölje az antiszemitizmust?

 

Nem is az ellensúlyozásról, kiküszöbölésről van szó, hanem a cél az, hogy a zsidókról, a zsidóságról reális képet kapjanak a tanulók. A jelenlegi oktatásügyben centralizációs törekvések valósulnak meg, aminek a következménye az, hogy néhány fenntartó, azaz gyakorlatilag az állam és az egyházak fenntartásába kerülnek az oktatási intézmények (ami eddig nagyrészt önkormányzati tulajdonban volt). És kidolgozásra kerül egy új Nemzeti Alap Tanterv (NAT-nak rövidítik), amire épül egy kerettanterv, amire épülnek a tankönyvek, és ezen tankönyvek alapján érettségiznek le a diákok. Eddig volt egy széles pluralizmus a tanmenetek és a tankönyvek megválasztásában, ez - a jelenlegi ismereteim szerint - leszűkül: tantárgyanként egy-két könyv várható, amit hivatalosan használhatnak az iskolák. Eddig a tankönyvek sokszínűsége jellemezte a rendszert, az iskolák, tanárok önállóan választhattak. Most ez valószínűleg leszűkül. Ennek a centralizációnak (vannak, akik azt mondják, ez nem jó, mert a világ nem erre megy) a lehetőségeit gondoltam kihasználni. Nevezetesen: ha nem 40-50 tankönyvíróval kell tárgyalni arról, hogy a magyar történelembe, az irodalomba az etikába, a természettudományba a zsidósággal kapcsolatos ismeretek is beépüljenek, hanem egy vagy két helyre kell fókuszálni, akkor használjuk ki ennek a változásnak a lehetőségeit - miközben a változással nem biztos, hogy mindenben egyetértünk.

 

Ennek érdekében kikkel vette fel a kapcsolatot?

 

Ennek az oktatási rendszer átalakításnak - a fenntartó-változáson túl - az egyik nagyon fontos akciója, hogy elkezdődött a NAT egy új verziójának kidolgozása. Én összeszerveztem 14 zsidó egyházat és civil szervezetet annak érdekében,  hogy próbáljuk meg elérni, hogy a Nemzeti Alap Tantervbe a zsidósággal kapcsolatos ismeretanyagok bekerüljenek. Ezek az előterjesztő szervezetek az alábbiak (a csatlakozás sorrendjében):

Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Budapesti Zsidó Hitközség Frankel Leó utcai Zsinagógai Körzet

BZSH Bét Salom zsinagóga

Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség

Magyarországi Cionista Szövetség

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Bnai Brith Budapesti Szervezete

Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola

Bét Menachem Oktatási Központ

HAVER Alapítvány

JMPoint a Zsidó Közösségért Közhasznú Alapítvány

Bálint Ház

 

Hogyan történik az új rendszer kidolgozása?

 

A megértéshez tudni kell, hogy ennek az oktatási szisztémának a rendszere olyan, hogy van egy Nemzeti Alap Tanterv - ez még nem a tanároknak és a diákoknak szól, ez egy "kívánságlista" arra vonatkozóan, hogy milyen témaköröket kell tanítani. Erre épül a kerettanterv, ami már részletesen taglalja, hogy melyik tantárgyból, melyik órákon mit kell tanítani. És ezekre a kerettantervekre épülve íródnak meg az új tankönyvek. Így a NAT-tal a diákok a tankönyveken keresztül, a tanárok pedig a kerettanterveken keresztül találkoznak: ezt kell nekik lefordítani óratervre, és használni a kerettantervre épült tankönyvet. Amikor pedig érettségiztetnek, a tételek a kerettantervre épülő tankönyvek témái közül kerülnek ki. Mi azt a célt tűztük ki ezzel a 14 zsidó szervezettel, hogy a kerettantervbe illesszük be a zsidósággal kapcsolatos - szerintünk - mindenképpen odavaló információkat. Ezeket az ismereteket részletesen lerögzítjük, hogy az erre épülő tankönyvekben is a megfelelő módon szerepeljenek a zsidósággal kapcsolatos dolgok. Ne csak a holokauszt, hanem a zsidóság és magyarság közös történelmének az integrált oktatása.

 

Mondana konkrét példákat?

 

A honfoglalás során - bizonyíthatóan - az egyik törzs, a kabarok, zsidók voltak. A zsidóknak szerepük volt a különböző magyar királyi udvarok gazdaságának menedzselésében is. A magyarországi modernizáció gyakorlatilag a zsidók jelentős részvételével történt: a zsidóságnak szerepe volt az ipar, a kereskedelem, valamint a főváros építésében a XIX. század második felétől. Az 1848-as szabadságharcban - ami a történelmünk egy rendkívül pozitív eseményeként taglalódik mindenütt - a zsidó részvétel a reguláris hadsereg létszámának 20%-a volt, miközben a lakosságon belül 5% volt az arányuk. A szabadságharc "menedzseléséhez" szükséges tőkének a jelentős részét zsidók teremtették elő. Ez nem szerepel sehol, pedig rendkívül fontos eleme például a nemzetállam kialakulásának. A reformkor nagy beruházásainak jelentős része a zsidók által felhajtott pénzből történt. A magyar művészeti élet mecenatúráját is nagyrészt zsidók végezték. Az, hogy a szellemi élet felvirágoztatásában a zsidóknak milyen szerepük volt, teljesen kimaradt a jelenlegi tanmenetekből. Nem azt akarjuk, hogy bizonyos történelmi személyiségek meg legyenek bélyegezve a származásuk alapján, de amit a zsidóság - mint közösség - szerveződése következtében letett az asztalra, és aminek a következményeit ma is élvezzük, az mindenképpen szerepeljen a tanmenetekben. Ugyanígy, hogy Izrael államának létrejötte milyen nagy jelentőségű a világ és a zsidóság számára, és, hogy ez nemcsak egy politikai lépés, hanem spirituális jelentősége is van. A modern izraeli állam pedig nem egy elnyomó, apartheid ország, hanem valóban egy demokrácia, és az államban élő kisebbségek hatalmas autonómiát élveznek. Fontos, hogy ez is szerepeljen a tankönyvekben, ne csak az, hogy van egy arab-izraeli konfliktus.

 

Visszatérve a konzultációra: hogyan működik?

 

Amikor megjelent vitára az alaptantervnek az első fogalmazványa, akkor létrehoztuk ezt a 14 zsidó szervezetből álló konzorciumot, aminek én a koordinátora vagyok. Létrehoztunk egy szakértői bizottságot - ami történészekből, tanárokból, filozófusokból áll -, ami a megjelent Nemzeti Alap Tanterv tervezetet zsidó szempontból véleményezi. Elővettük a több száz oldalas szöveget, és pirossal bejelöltük a megfelelő helyeken, hogy mit kérünk ide betenni, mit kitörölni. Utána sikerült kontaktust felvenni a kormány képviselőjével, és elindult egy konzultáció, ahol végignéztük darabról darabra a megjegyzéseinket. Volt, amit explicit elfogadtak, és azt mondták, hogy igen, ezt beépítjük az alaptantervbe; volt, amire azt mondták, hogy implicit teszik bele, azaz másutt, nem azzal a fogalmazással, de maga az elv, vagy mondanivaló magja megjelenik. Egy harmadik csoport volt az, amire azt mondták, hogy ez a tankönyvekben fog megjelenni. Ezen kívül a csapatban kidolgozásra került egy tételmondatsor (9 mondat), ami az egész folyamatnak - a Nemzeti Alap Tantervtől kezdve a kerettanterven, a tankönyveken át az érettségiig - az eszmei rendező elveit tartalmazza zsidó szempontból. Ezt el is fogadta a kormány képviselője, és egy kormányzaton belüli levelezésben írásban is rögzítésre került.

 

Mi ez a 9 tétel?

 

1. A történelem oktatásban és az ehhez kapcsolódó dokumentumokban hangsúlyosan szerepeltetni kell a Kárpát-medencei zsidóság és a magyar-zsidó együttélés történetét.

2. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításakor a Bibliai történetek feldolgozásánál utalni kell azok zsidó eredetére és a zsidó és keresztény források egymáshoz való viszonyára.

3.  A magyar történelem tárgyalásakor a polgári átalakulás témakörnél ki kell emelni a zsidó városi polgárság szerepét, valamint a többségi nemzet viszonyát az együttéléshez, illetve a magyar zsidóság pozitív attitűdjét és hozzájárulását a modernizációs folyamatokhoz.

4. A polgárosodás témakörében utalni kell a zsidóság emancipációjának jelentőségére és a zsidó nemzeti mozgalom kialakulására.

5. Az irodalom és a történelem oktatásában a témák között meg kell jeleníteni az európai kultúra antik görög-római, valamint zsidó és keresztény gyökereit.

6. Az oktatás során utalni kell a modern Izrael Állam létrejöttére, fejlődésének bemutatására, és a közel-keleti helyzet összetevőire.

7. Az oktatás folyamatában érinteni kell a zsidóság hozzájárulását a felvilágosult, fejlett világ, ezen belül a modern Magyarország eredményeinek megteremtésében.

8. A történelem feldolgozásakor ki kell térni az antijudaizmus, antiszemitizmus kialakulására, különböző megjelenési formáinak megismertetésére és kritikai elemzésére, valamint a holokauszt (vészkorszak) bemutatására. Továbbá utalni kell az antijudaizmus XX. századi pápai eltörlésére.

9. A tudományok és művészetek oktatása keretében szerepeltetni kell a zsidó származásuk miatt emigrációba kényszerült magyarok kiemelkedő teljesítményét és ehhez kapcsolódóan Magyarország veszteségét.

 

Most hol tart a konzultáció?

 

A NAT első tervezete vitaanyag volt. A hivatalos, Magyar Közlönyben megjelent végleges szöveg nagyrészt tartalmazza azokat a változtatásokat, amiket explicit módon elfogadtak a mi javaslatainkból. Ezen kívül, a legnagyobb sajnálatunkra, belekerültek olyan változtatások, amik nem voltak benne a véleményezett szövegben: három, általunk súlyosan antiszemitának minősített írónak (Szabó Dezső, Wass Albert és Nyírő József) a beemelését tartalmazzák a Nemzeti Alap Tanterv ajánlott írói, illetve kötelezően megtárgyalandó írói közé. Ugyanakkor kérésünkre, hogy szerepeltessék Kertész Imrét, aki nem volt benne az előző verzióban, nem úgy szerepeltetik, ahogy kértük, hanem példaként említik az irodalmi díjak között a Nobel-díjat, és Kertészt. De a Sorstalanság, mint mű, és Kertész Imre munkássága nincs ajánlva. Az erre vonatkozó anyagot is ezzel a szakértő társasággal véleményeztük, és beküldtük a megjegyzéseinket, és (bizonyos helyeken) a nemtetszéseinket. Azt a választ kaptuk, hogy most már a NAT újrafogalmazására nincs lehetőség, viszont ígéretet kaptunk arra, hogy a NAT-ra épülő kerettantervek kidolgozásában megfigyelőként és véleményezőként fogunk részt venni. Erre sajnos eddig nem került sor. Közben tudjuk, hogy a kerettantervek kidolgozása és véglegesítése napirenden van. Ígéretet kaptunk arra, hogy lesz mód beletekinteni a véglegesítés előtt a kerettantervekbe. De azt, hogy a véleményeinket figyelembe veszik-e, vagy nem, egyelőre nem tudjuk. És, hát húzódik ez a lehetőség a betekintésre, két héttel ezelőttre ígérték. Azóta várjuk az értesítést. A tankönyvekről pedig semmit nem tudunk: hogy mikor és ki fogja kiírni a tankönyvek írására a pályázatokat, hogy azokban szerepelni fog-e a 9 tételmondat, amit határozottan kértünk. Közben a Zsidó Kerekasztalnak a sorsa is kérdéses, mert nem tudni, hogy lesz-e, és ha igen, akkor mikor, és a kormány részéről ki lesz az, aki ezt a kerekasztalt vezeti. Úgyhogy vannak negatív érzéseink ezzel kapcsolatban. De hát, a remény vész el utoljára. Ezért igyekszünk a kapcsolatot tartani, és próbálunk az aktivitásunkkal olyan helyzetet teremteni, hogy ne aludjon ez kapcsolattartás a mi oldalunkról. Ez a folyamat az első harmadában tart, azt reméljük, hogy a párbeszéd a kormánnyal folytatódik. Vannak olyan jelek is, hogy ez gellert kaphat. Azon dolgozunk, hogy ne így legyen.

 

Mit tudnak tenni, hogy jó irányba befolyásolják a kormányt?

 

Interjúkat adunk, lobbizunk a lobbizás minden lehetséges eszközével. Fel vagyunk rá készülve, hogy bármikor, bárhol, bármeddig megbeszéljük ezt a témát. Itt operativitásra van szükség, a röppentések ideje lejárt. Konkrét tennivalója van a kormánynak, ott vannak az asztalon a javaslatok, a megállapodások, amikben megegyeztünk, kormányzati fejléces papírokon. Ezeket végre kell hajtani - ezen dolgozunk, ezért lobbizunk.

 

Mitől különleges ez a konzorcium?

 

Nagyon fontos ezen a téren a zsidó összefogás. Személyesen kerestem fel ezeket a szervezeteket, és ők rögtön igent mondtak rá. Sajnálatos, hogy a MAZSIHISZ nem vesz részt ebben az összefogásban. Két templomkörzete igen, de a MAZSIHISZ, mint intézmény, nem, pedig elsőként kerestem meg őket az összefogás javaslatával. A résztvevők között ugyanakkor teljes volt az egyetértés az ajánlások megírásakor. Ilyen zsidó akcióra, ami 14 szervezetet teljes egyetértésben összefogjon, a rendszerváltás utáni Magyarországon még nem volt példa.

 

 

Budapest, 2012. szeptember 20.

A riportot készítette és lejegyezte: Kövesdi Andrea

 

 

Ha szeretne hozzászólást írni, kérem jelentkezzen be a Főoldalon a Belépés nevű modulban!